2009. január 11., vasárnap

Blog barátság ...


... mikor elkezdtem blogolni nem is gondoltam hogy ez ilyen klassz lesz, hogy új emberekkel fogok megismerkedni a blogomon keresztül. Igazából azért kezdtem blogot írni, mert elirigyeltem a lányoktól :-) Néztem a csodaszép blogokat és agyaltam, hogy vajon Én is megtudom e ezt csinálni ... mert amúgy nem vagyok ám egy számítógép zseni ... de belekezdtem, voltak az elején nehézségek, de sokan segítettek hogy alakuljon ez a napló.
Most Zsukkátol kaptam egy olyan díjat vagy oklevelet ... nem is tudom minek nevezzem ... amire nem is számítottam. Ami akkora megtiszteltetés számomra, hogy azt nem tudom ide leírni. Nagyon köszönöm Neki, hogy rám is gondolt mikor a Barátság okleveleket kiosztotta. Örülök nagyon hogy megismertelek Titeket. Titeket mind akik fel vagytok itt tüntetve a blogomon, akik megjegyzéseket írtok a dolgaimhoz, akik olvasgattok nálam ... Titeket akik a barátaim lettetek. Köszönöm Nektek a sok kedvességet, a sok segítséget, hogy befogadtatok, köszönöm a barátságotokat. Ez az első 'díj' amit kaptam ... de a legszebb. Na de nem akarom nagyon csöpögősre venni ezt a bejegyzést ... még a végén sírni fogok, pedig nem szoktam (de tényleg) :-)

Íme az oklevél szövege:

"Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. Lényege, hevenyészett fordításban: "Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben, és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

Most jöjjön az a nyolc ember akinek Én továbbadom ezt az oklevelet. Tudom, nem Én vagyok az egyetlen akinek nehéz ez a döntés. Na de ha nyolc akkor kezdjük a sort Hanaval akivel már személyesen is találkoztam és lenyűgözött az amit művel a fotókkal, papírokkal. Aki egy nagyon klassz csaj és remélem nemsokára többször fogok vele összefutni :-D
Aztán, folytatnám Merikával, Timcsocával, Ancsikával, Linseyyel, Csutival, Évával és Kisvirággal akiket mind mind példaképnek tekintek. Nagyon klassz dolgokat csinálnak. Az Ő oldalaik indítottak el a scrapbook útján. Ők inspiráltak és inspirálnak engem nap mint nap. Köszönök Nekik mindent :-D


9 megjegyzés:

{Hana} írta...

Hűűűűűűűű... ha.... :O Tisztára meghatódtam ;-) Köszönöm szépen!!!! Akkor ezzel is igyekeznem kell :D
Biztosan többet fogunk talizni :-)) Pláne, ha ideköltözöl a közelbe :-)))

csuti írta...

Jajj, annyira örülök, hogy gondoltál rám. Ez olyan megható! De tényleg. Köszönöm szépen!

Timcso írta...

Nagyon szépen köszönöm, hogy gondoltál rám!Egész elérzékenyültem, azoktól amiket írtál! Remélem, hogy hamarosan személyesen is találkozunk!:)

Merika írta...

Katics olyan megindító ez az üzenet, és amit Te írtál különösen boldoggá tesz! Köszönöm hogy gondoltál rám, és örömmel veszem a barátságod.Várom a tavaszt és nagyon szeretnék felétek kirándulni egyet. Remélem összejön majd!

kisvirág írta...

Izéééé, én most teljesen zavarba jöttem. Nagyon köszönöm, nagyon jól esik, amit írtál.

Virág Éva írta...

Katica,KÖSZÖNÖM SZÉPEN!!! Ezzel nagyon meghatottál...még hogy inspirállak...hát nem is tudom, mit mondjak

Virág Éva írta...

A pecsétkészítés leírását itt találod: http://www.scrap.hu/showarticle.php?show=168 (A cikkek között, Borka írta)

Linsey írta...

Hű, köszönöm szépen! Meghatódtam!:)

pavelancsika írta...

De jó, hogy gondoltál rám :) És, hogy inspirállak ez főleg jól esik. Köszönöm!